„Az írónak azt a célt kell maga elé tűznie, hogy erkölcsileg megjavítsa a maga korát, máskülönben csak hiú mulattatója az embereknek.”
/Honoré de Balzac/

Thursday, May 22, 2014

Egyedülálló

Két karomban tartanálak, nem vagy itt.
Elvittek, elragadtak valakik.
Senki az a valaki és fáj.
Sok-sok éven át vagyok neki táj.
Vagyok az életében szenvedés.
Nem is kevés.

Két karomban tartalak, épp itt vagy.
Olyan szép minden, mint a nap.
Örömömben sírok, nevetek.
Most minden törött dolog kerek.
Boldog vagyok.
Megszülhettelek.

Apa-Anya

Kétélű késeken jársz,
Szemedben virágok nyílnak.
Hívod a napot, lépsz felé,
Körben angyalok sírnak.
Tenyered ég, a hajad ég,
Út mentén véreznek a fák.
Tűzgömbbe dől e vidék,
Te megint lépsz: tovább.