Jelenetek a nyárból

Meleg, sok biciklizés, forróság, nyári viharok, hűvös időszakok váltakoznak a kánikulával. Az emberek néha nevetősen, néha ingerülten szaladgálnak ebben a süppedékes, légkeveréses hangyabolyban.

Boldogság. Felszabadult, örömteli érzések. Kedves férfi, aki szeret. Barátságos és meleg, amikor jólesik, akkor hűvös közegek. Váratlan, jó vonulatok. Úgy tűnik, az elengedés jó döntés volt. Szabadság, önállóság, nagyobb tér nyílt a ragaszkodás és kötődés helyén. Gyanús, hogy az elengedés minden esetben jó döntés, bár nagyon nehéz idáig eljutni. Sokszor nem a józan ész vagy a bölcsesség, hanem sok szenvedés vezet el idáig. Az együttérzés vagy szerető kedvesség egyensúlya a belátással, toleranciával. Alkalmazkodás önmagamhoz és tér a másokhoz való alkalmazkodásra. Van egy testem és törődnöm kell vele. Van egy érző lény is, akivel szintén, a másokon kívül. Persze nem elválasztható, mégis elválaszt. Nyugalom, türelem, a másoktól tanulás és a másokra figyelés öröme. Mindenféle gondolatok színes kavalkádja, a tudat lenyugtatása.

Nem idő van, hanem különböző feladatok.

Ha lenne idő, ami önmagában létező, az igen kellemetlen volna. Az idő lehet a vég nélkül változó, örökké mulandó sodrása egy parttalan folyamnak.